1.0Anyátlan korcshttps://anyatlankorcs.cafeblog.hubopci bloghttps://anyatlankorcs.cafeblog.hu/author/civisnoegyletfreemail-hu/<p>Anyu egész kicsi koromban elmondta, mit szeretne, ha játszanának a temetésén. Valóra váltottam a kérését.</p> <p>Most nézem az adott filmet.</p> <p>Elmondta, hogy a filmet nem szerette, bár a benne szereplő színészeket igen. A zenéért pedig egyszerűen rajongott.</p> <p>Milyen érdekes...</p> <p>Míg élt Anyu, a film nézésekor a könyvtár ugrott be, ahol láttam először - és kábé halálra untam magamat rajta -, meg a szobám, az asztalom a tévémmel, ahol együtt néztük, az ágyamon ülve. Most is ezen a tévén megy a film, bár nem az otthonomban.</p> <p>Mióta elvették tőlem Anyut, a film dalai hallatán a ravatalozó jelenik meg a szemem előtt. Az, ahogy ott ülök az ő bundájában, tizenhat és fél hetes terhesen, a legkisebb babámmal a pocakomban, az első fiú unokájával, és nézem bambán a koporsót. Azt várva, hogy valaki ébresszen fel, mert ez nem lehet valóság.</p> <p>Hogy csak így, minden ok nélkül elvegyék, félbetörjék a világunkat, az életünket.</p> <p>Hogy az a porhüvely nem az én Anyukám teste, úgy meggyötörve, tele véraláfutásokkal.</p> <p>És Charles Bronson csak fújja a harmonikát.</p> <p>Belép pár ismerős az ajtón. Meg ismeretlen is. Leteszik a virágot, meghajolnak. Oldalra fordulnak, nem hozzám. Nem, az egyik, gyűlölt, távoli rokonom ott is elém állt, hogy ő az egyedüli élő rokon. Messziről, valahonnan messziről hallom, hogy összesúgnak a volt osztálytársak.</p> <p>Hozzám a kutya sem szól.</p> <p>Szorongatom Férj kezét, nézek üveges tekintettel... Érzem, hogy a Pici odabent jól lubickol, kitámasztja a csepp lábát, vagy hátát, nem is tudom hirtelen, mit.</p> <p>A harmonika helyett dúdolás hangja szól. Ahogy Claudia Cardinale is meglátta a film szerint a családját.</p> <p>Előttem ott van a koporsó. Hetvennégyezer forint volt. Nagyjából egy egész havi nyugdíja. Benne rejti azt, aki nélkül fogalmam sincs, mit tegyek, nem akarom elhinni, hogy ott van, benne, nem ölelhetem magamhoz többet.</p> <p>Te jó ég, én elhatároztam, hogy oda fogok hajolni a holttestéhez, adok neki puszit, hátha felébred, vagy legalább kiderül, hogy ez csak egy piszkos nagy tévedés... És kihozták, megláttam... A lábam földbe gyökerezett. Tele foltokkal, az én Anyukám...</p> <p>Két és fél hangon oda-vissza megy a harmonika hangja.</p> <p> </p> <p><a href="https://anyatlankorcs.cafeblog.hu/files/2017/01/bronson.jpg"><img class="alignnone size-medium wp-image-31" src="https://anyatlankorcs.cafeblog.hu/files/2017/01/bronson-300x125.jpg" alt="bronson" width="300" height="125" /></a></p>richhttps://anyatlankorcs.cafeblog.hu/files/2017/01/bronson-150x150.jpg150150